Kezdolap Akk

Üdvözöljük oldalunkon!

Megkezdődött az Árvíz Irányelv végrehajtásának 3. ciklusa, melynek tartalma és célja a legutóbbi ciklusban elkészült előzetes árvízi kockázatbecslés, veszély- és kockázati térképek, és a 2021. évi kockázat-kezelési Terv felülvizsgálata.

Rövid ismertető:

Magyarországon évszázados hagyománya van az árvízvédelmi rendszerek kiépítésének és fejlesztésének, azonban a társadalmi-gazdasági, és főként a környezeti viszonyok a legutóbbi egy-két évtizedben gyökeresen megváltoztak.

A nagyobb gyakorisággal jelentkező rendkívüli árvizek tapasztalatai arra utalnak, hogy az árvízi elöntéshez kapcsolódó kockázatviselést és annak érintettek közötti megosztását újra kell gondolni. A védelmi rendszer fejlesztésénél indokolt áttérni a kockázat értékelése alapján történő tervezésre, amely a kevésbé értékes területek elöntésével kíméli meg az érzékenyebb területeket, jóval hatékonyabb erőforrás-felhasználás mellett.

A vízgazdálkodással és az éghajlatváltozással kapcsolatos stratégiai tervezés a 2000/60/EK Víz Keretirányelv, valamint a 2007/60/EK Árvízi Irányelv végrehajtásával készül, az Irányelvekben meghatározottak, valamint az azok alapján készült hazai jogszabályok (221/2004. (VII. 21.) számú és 178/2010. (V. 13.) számú Korm. rendeletek) szerint.

Az Árvízi Irányelv végrehajtására kidolgozott többlépcsős projekt konstrukció 2008-ban indult. Az I. ütem a veszély- és kockázati térképek készítésének és a kockázatkezelés tervezésének metodikáját, valamint a szükséges adatok körét határozta meg annak érdekében, hogy egységes módon kerüljön meghatározásra az ár- és belvízi kockázat, és a fejlesztések során objektíven meg lehessen határozni a prioritási sorrendet.

A 2009-2012 között zajló II. ütemben elkészült az előzetes árvízi kockázatértékelés és kockázatbecslés az EU elvárásainak megfelelően, valamint megtörtént az I. ütemben meghatározott adatok előállítása és adattári elhelyezése.

A 2015-ben befejezett III. ütemben megvalósult az országos árvízi kockázati térképezés és a stratégiai kockázati tervezés.

A IV. ütemben (2016-2021.) Magyarország végrehajtotta a terv első felülvizsgálatát, és elkészült a 2021. évi Árvízkockázat-kezelési Tervét, melyet a Kormány a 1480/2022. (X. 13.) számú Kormányhatározatában fogadott el.

Az Árvízi Irányelv 6 évenként ismétlődő felülvizsgálati kötelezettséget ír elő, melynek munkálatait Magyarország „az előzetes árvízi kockázatbecslés, a veszély- és kockázati térképek, a kockázat-kezelési tervek második felülvizsgálata és kapcsolódó feladatainak elvégzése” című projekt keretében (V. ütem) hajtja végre. A projektben a metodika, illetve a veszély- és kockázati térképek és a kockázati-kezelési terv második felülvizsgálata, aktualizálása történik meg. A 1,5 milliárd forintos beruházás a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz (KEHOP Plusz) keretében teljes mértékben EU forrásból valósulhat meg.

A vízgyűjtő-gazdálkodási terv és az árvízkockázat kezelési terv felülvizsgálata az EU Irányelveken túl a hazai sajátosságok érvényesítését is szolgálja, megalapozva a 2021 utáni időszak fejlesztéseit, valamint hozzájárul az ENSZ Fenntartható Fejlesztési Célok 2030 eléréséhez.
A klímaváltozási vonatkozású adatbázis-fejlesztések, hatásvizsgálatok, sérülékenység elemzések, kockázati térképek, modellek, módszertanok, valamint komplex kockázatkezelési rendszer és egységes informatikai háttér kidolgozásával az intézkedés komplexen járul hozzá a Duna Régió Stratégia (DRS) 5. prioritási területének 1. akciója (vízgyűjtő szintű árvízkezelési terv vagy koordinált árvízkockázat-kezelési terv kidolgozása) sikeres megvalósításához.

A projekt ismertetője:

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság kezelésében megvalósuló projekt az Európai Unió Árvízi Irányelvének (Az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK Irányelve (2007. október 23.) az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről/továbbiakban: ÁKKI) magyarországi végrehajtását támogatja.

Az ÁKKI célja, hogy keretet adjon az Európai Közösség területén az árvízkockázatok értékelésére és kezelésére az árvizekkel kapcsolatos, az emberi egészségre, a környezetre, a kulturális örökségre és a gazdasági tevékenységre gyakorolt káros következmények csökkentése érdekében.

Az ÁKKI előírja az Árvízkockázat-kezelési Terv elkészítését és hatévenkénti felülvizsgálatát. A projekt keretében elkészül az Országos Árvízi Kockázatkezelési Terv második felülvizsgálata, azaz a harmadik Kockázatkezelési Terv.

A Kockázatkezelési Terv az ÁKKI 14. cikkének megfelelően és az irányelv mellékletében részletezett információ tartalommal készítendő el, figyelemmel az Európai Bizottság által kiadott és a Víz Igazgatók által elfogadott „közös végrehajtási stratégiai útmutatókra”.

A projekt szakmai tartalma az alábbi témakörökre terjed ki:

• Az ÁKKI 4. cikke szerinti előzetes árvízkockázat-értékelés felülvizsgálata.
• Az ÁKKI 6. cikke szerinti árvízveszély- és az árvízkockázati térképek felülvizsgálata.
• Az ÁKKI 7. cikke által előírt árvízkockázat-kezelési terve(k) felülvizsgálata, beleértve az előző tervben elhatározott intézkedések értékelését, valamint a nagyvízi mederkezelési tervek felülvizsgálatát.

• A VKI és az ÁKKI intézkedési program összehangolása az ÁKKI 9. cikkének megfelelően.
• Az ÁKKI 10. cikke szerinti nyilvánosság és társadalmi részvétel biztosítása.
• Az ÁKKI 15. cikke szerinti jelentések elkészítése.

• Az ÁKKI céljainak elérését szolgáló módszerek, stratégiák, szabályozás kidolgozása, adatbázisok, értékelések, elemzések, tanulmányok készítése.
• Egyéb vízgazdálkodási stratégiai tervezés az éghajlatváltozás és fenntartható fejlesztési célok tükrében: helyzetelemzés, koncepcióalkotás, cselekvési terv készítése, illetve stratégiák felülvizsgálata.
• Stratégiai tervek környezeti értékelése a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendeletnek megfelelően.

A projekt címe: Az előzetes árvízi kockázatbecslés, a veszély- és kockázati térképek, a kockázat-kezelési tervek második felülvizsgálata és kapcsolódó feladatainak elvégzése
A projekt azonosító száma: KEHOP_PLUSZ-1.2.21-24-2024-00001
A projekt teljes költsége: 1.500.000.000 Ft.

A támogatás mértéke 100% (vissza nem térítendő), forrása az Európai Regionális Fejlesztési Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban.

A projekt kezdete: 2024.08.01
A projekt fizikai befejezésének tervezett napja: 2028.04.28