akk

Magyarországon évszázados hagyománya van az árvízvédelmi rendszerek kiépítésének és fejlesztésének, azonban a társadalmi-gazdasági, és főként a környezeti viszonyok a legutóbbi egy-két évtizedben gyökeresen megváltoztak.

A nagyobb gyakorisággal jelentkező rendkívüli árvizek tapasztalatai arra utalnak, hogy az árvízi elöntéshez kapcsolódó kockázatviselést és annak érintettek közötti megosztását újra kell gondolni. A védelmi rendszer fejlesztésénél indokolt áttérni a kockázat értékelése alapján történő tervezésre, amely a kevésbé értékes területek elöntésével kíméli meg az érzékenyebb területeket, jóval hatékonyabb erőforrás-felhasználás mellett.

A vízgazdálkodással és az éghajlatváltozással kapcsolatos stratégiai tervezés a 2000/60/EK Víz Keretirányelv, valamint a 2007/60/EK Árvízi Irányelv végrehajtásával készül, az Irányelvekben meghatározottak, valamint az azok alapján készült hazai jogszabályok (221/2004. (VII. 21.) számú és 178/2010. (V. 13.) számú Korm. rendeletek) szerint.

Az Árvízi Irányelv végrehajtására kidolgozott többlépcsős projekt konstrukció 2008-ban indult. Az I. ütem a veszély- és kockázati térképek készítésének és a kockázatkezelés tervezésének metodikáját, valamint a szükséges adatok körét határozta meg annak érdekében, hogy egységes módon kerüljön meghatározásra az ár- és belvízi kockázat, és a fejlesztések során objektíven meg lehessen határozni a prioritási sorrendet.

A 2009-2012 között zajló II. ütemben elkészült az előzetes árvízi kockázatértékelés és kockázatbecslés az EU elvárásainak megfelelően, valamint megtörtént az I. ütemben meghatározott adatok előállítása és adattári elhelyezése. A 2015-ben befejezett III. ütemben megvalósult az országos árvízi kockázati térképezés és a stratégiai kockázati tervezés.

Az Árvízi Irányelv 6 évenként ismétlődő felülvizsgálati kötelezettséget ír elő, melynek munkálatait Magyarország „az előzetes árvízi kockázatbecslés, a veszély- és kockázati térképek, a kockázatkezelési tervek első felülvizsgálata” című projekt keretében (IV. ütem) végzett el. A projektben a metodika, illetve a veszély- és kockázati térképek első felülvizsgálata, aktualizálása történt meg. A több mint 1 milliárd forintos beruházás a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretében teljes mértékben EU forrásból valósulhatott meg.

A vízgyűjtő-gazdálkodási terv és az árvízkockázat kezelési terv felülvizsgálata az EU Irányelveken túl a hazai sajátosságok érvényesítését is szolgálja, megalapozva a 2021 utáni időszak fejlesztéseit, valamint hozzájárul az ENSZ Fenntartható Fejlesztési Célok 2030 eléréséhez.

A klímaváltozási vonatkozású adatbázis-fejlesztések, hatásvizsgálatok, sérülékenység elemzések, kockázati térképek, modellek, módszertanok, valamint komplex kockázatkezelési rendszer és egységes informatikai háttér kidolgozásával az intézkedés komplexen járul hozzá a Duna Régió Stratégia (DRS) 5. prioritási területének 1. akciója (vízgyűjtő szintű árvízkezelési terv vagy koordinált árvízkockázat-kezelési terv kidolgozása) sikeres megvalósításához.

A projekt zárása megtörtént, eredményeire alapozva elkészült az Árvízi Irányelv szerinti ország-jelentés, mely nyilvánosan megtekinthető, és honlapunkról elérhető az Ország-jelentések aloldalon.

Magyarország 2021. évi Árvízkockázat-kezelési Tervét a Kormány a 1480/2022. (X. 13.) számú Kormányhatározatában elfogadta. A Terv honlapunkról elérhető az ÁKKT első felülvizsgálata aloldalon.

PROJEKT INFORMÁCIÓK:

A projekt címe: „Az előzetes árvízi kockázatbecslés, a veszély- és kockázati térképek, a kockázatkezelési tervek első felülvizsgálata”

Azonosítószáma: KEHOP-1.1.0-15-2016-00006

Támogatási összeg: 1 100 000 000 Ft

Támogatási intenzitás: 100%

Projekt kezdete: 2016. 10. 25.

Projekt megvalósításának befejezése: 2021. 12. 31.