Az Európai Bizottság felismerte, hogy a szennyezések, a túlzott mértékű vízkivételek, valamint a vizek hidromorfológiai állapotának megváltoztatása veszélybe sodorták az európai vízkészleteket. Ez a felismerés vezetett oda, hogy a 2000/60/EK Víz Keretirányelv (VKI) 2000. december 22-i hatályba léptetésével megszületett az Európai Unió új vízpolitikája, amelynek felülvizsgálata jelenleg folyamatban van.

A VKI előírásai jogi keretet adnak az Európai Unió tagállamainak a szárazföldi felszíni és felszín alatti vizek, az átmeneti vizek és a parti tengervizek védelméhez.

A VKI végrehajtásának első lépéseként Magyarország első vízgyűjtő-gazdálkodási terve (VGT1) 2010 áprilisában készült el. A VKI előírásai szerint a vízgyűjtő-gazdálkodási terveket 6 évente felül kell vizsgálni, ezért 2015. év végére elkészült a VGT1 első korszerűsített, felülvizsgált változata, a VGT2, majd 2021 végére a VGT3, amely vizeink terheléseit, állapotértékelését, a jó állapot eléréséhez szükséges előrehaladást foglalja össze, a környezeti célkitűzéseket és ezek alapján a 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó intézkedési programot határozza meg.

A VGT tervezéssel párhuzamosan azzal összehangolva az Árvíz Irányelv (2007/60/EK) alapján folyik az árvízkockázat-kezelési tervezés is.

A Kormány 2022. április végén, a 1242/2022. (IV. 28.) számú határozatával hirdette ki Magyarország második alkalommal felülvizsgált vízgyűjtő-gazdálkodási tervét (VGT3).

Az első felülvizsgált árvízkockázat-kezelési tervet (ÁKKT2) a Kormány az 1480/2022. (X. 13.) számú határozatával hirdette ki.

A Duna teljes vízgyűjtőjére kiterjedő tervek is elkészültek a Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság (ICPDR) koordinálásával (http://icpdr.org/main/2021-updates-danube-river-basin-flood-risk-management-plans-published).

Magyarország korábbi vízgyűjtő-gazdálkodási tervei a KORÁBBI VGT-K menüpontban érhetőek el.

2024. december 23-ával elkezdődött Magyarország harmadik Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervének felülvizsgálata, a negyedik Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT4) készítése.

A vízhiánnyal, a vizek szennyezésével, az ökoszisztémák integritásának csökkenésével, a termőföld minőségének romlásával, a szükséges víziközmű-infrastruktúra elégtelenségével és a szélsőséges hidrológiai események (rekord méretű árvizek, villámárvizek és aszályok) előfordulásával kapcsolatos problémák az egész világon, így hazánkban is növekvő mértékben és gyakorisággal jelentkeznek.

Az antropogén eredetű klímaváltozás alapvetően új kihívásokat jelent az emberiség számára. Miután a klímaváltozás hatásainak kb. nyolcvan százaléka vízzel, vízen keresztül és a víz által manifesztálódik, a fenntartható vízgazdálkodás, vizeink védelme az emberiség és az életfenntartó ökoszisztémák fenntarthatóságának kulcskérdése.

A VGT-k célkitűzése, hogy összeegyeztesse a víztestekre vonatkozó, a VKI előírásainak megfelelő  környezeti célkitűzéseket és az elérésüket biztosító intézkedéseket a mezőgazdaság, vidék- és területfejlesztés, energiatermelés, hajózás, turizmus, klímaalkalmazkodás és a fenntartható vízgazdálkodás igényeivel a vizek jó állapotának elérése érdekében, a szociális és gazdasági célkitűzések figyelembevételével.

Az ÁKKT-k célja, hogy keretet biztosítson az árvízkockázatok értékelésére és kezelésére, az árvizekkel kapcsolatos, az emberi egészségre, a környezetre, a kulturális örökségre és a gazdasági tevékenységre gyakorolt káros következmények csökkentése érdekében.

Az Ön által jelenleg böngészett honlap célja az, hogy teljes körű tájékoztatást nyújtson a tervezés folyamatáról, a tervek tartalmáról valamennyi érintett számára.

Az ICPDR közzétette a Duna szintű vízgyűjtő-gazdálkodási terv (4th DRBMP) és a Duna szintű árvízkockázat-kezelési terv (3rd DFRMP) társadalmasítási folyamatának tervezetét, amely elérhető az alábbi linken:

https://www.icpdr.org/tasks-topics/tasks/public-participation/stakeholder-consultation/public-consultation-2027

Kérem, látogassa rendszeresen honlapunkat, és véleményével, hozzászólásaival segítse munkánkat, hiszen ez mindannyiunk közös érdeke!