A vízgyűjtőhöz kapcsolódó dokumentumok:

Meghívó vitafórumra a vízfolyások, állóvizek és felszín alatti vizek állapotát javító intézkedésekről az 1-14 Velencei-tó tervezési alegységen (2009/06/30) PDF dokumentum (0.21 MB)

Konzultációs anyag a 1-14 Velencei-tó alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervéhez (Véleményezhető: 2009.07.31-ig) (2009/05/22) PDF dokumentum (0.62 MB)

1. melléklet: Konkrét intézkedések és célkitűzések a 1-14 Velencei-tó alegység víztestein (2009/06/18) XLS dokumentum (0.04 MB)
2. melléklet: Intézkedések leírása (2009/05/15) PDF dokumentum (0.42 MB)
3. melléklet: 1-14 Velencei-tó alegység térképei (2009/05/16) PDF dokumentum (3.09 MB)

Velencei-tó

Domborzat, területi kiterjedés

A Velencei-tó vízgyűjtőterülete a Velencei-hegységre, a Vértes-hegység délkeleti lejtőjére, és a Mezőföld északi részére terjed ki.

Nagysága 602,4 km2, melyből a tó területe 24,2 km2. Fő táplálója a vízpótló tározókkal szabályozott Császár-víz, a fölös vizeket a Dinnyés-Kajtori-csatorna vezeti le a Nádorba.

A vízgyűjtő terület igen heterogén, ami megmutatkozik domborzatában, a különböző korú és felépítésű hegységi, dombsági és síksági területeiben. A terület legnagyobb része, 52 %-a szántó, jelentős részben (26%) erdő, és rét-legelő 10 %-ban.

A Velencei-tó a Velencei-hegység lábánál, lapos süllyedékben fekszik. Földtörténeti viszonylatban fiatal képződmény, 10-12 ezer évre becsülik.

A vízgyűjtőterület legmagasabb pontja a Vértes-hegységben található 455 mB.f. magasságban.

A vízgyűjtő legidősebb képződménye a Velencei-hegység gránitja. A vízgyűjtő terület északi része karsztos, itt a csapadék jelentős része beszivárog a mélyebb rétegekbe, így a lefolyás erről a területről minimális.

Éghajlat

A tervezési területen a napfénytartam évente 1970-2000 óra közötti. Az évi középhőmérséklet 9,3 – 9,5 °C. Az évi csapadékösszeg 525-550 mm között változik. Évente általában 40-50 napon át a talajt hótakaró borítja, 30-35 cm a hótakaró átlagos maximális vastagsága. Az ariditási index 1,08-1,15. Leggyakoribb az ÉNy-i szél, de elég nagy gyakoriságú az ÉK-i és DK-i irányú is.

Településhálózat

A természeti adottságok miatt a tó déli és keleti partján olyan jelentős településsűrűsödés található, hogy Dinnyés és Agárd településeket közigazgatásilag Gárdony városhoz csatolták.

Gazdasági jelleg

A Gárdonyhoz tartozó Dinnyés nyugati határában helyezkedik el a Dinnyési Fertő Természetvédelmi Terület. A nagyobbrészt nádassal borított vadvízországban számtalan védett növény és állat él.

A Velencei-tó elsősorban turisztikai vonzerőt jelent, azonban az idegenforgalom szezonális jellege miatt a partmenti települések komoly foglalkoztatási problémákkal küzdenek, és az idősebb népesség meghatározó jelenléte is egyre erőteljesebbé válik. A régióban a falusi turizmus most van kialakulóban. Fontos és keresett termál- és gyógyfürdőhely Agárd. A Velencei-tó – Vértes Kiemelt Üdülőkörzet területfejlesztési koncepciójáról a 1117/2003. (XI.28.) Kormány határozat rendelkezik.

Nagy ipari üzemek a tó vízgyűjtő területén nem találhatók. A könnyűipar, ezen belül is az élelmiszer előállítás jellemzi leginkább az ipari tevékenységet, de gazdasági jelentősége nem számottevő. A dolomit bányászat jelentős, emellett a területen az energiaiparon belül több szélerőműpark tervezése is folyamatban van.

A vízgyűjtő terület minden egyes településén fellelhető a mezőgazdasági tevékenység valamilyen formája (növénytermesztés, állattartás). A tótól távolabb lévő régebbi szőlős területek helyén, több településen zártkerti jellegű hétvégi telkeket osztottak. A Dinnyés-Agárd-Gárdony vonaltól délre, intenzív művelésű mezőgazdasági területek, szántók gyümölcsösök, és mezőgazdasági telepek találhatók.

A terület rendezési terveiből kitűnik, hogy egyre fokozódik azoknak a külterületeknek – főleg a mezőgazdasági művelés alatt lévők – a száma, amelyeket belterületbe vonást követően lakó- vagy gazdasági funkciót betöltő övezetté minősítenek.

A vízgyűjtő tervezési alegység műholdképe (további lehetőségekért használja a térképen található vezérlőket):


Megjelenítés nagyobb térképen